Neked szól ez a cikk, ha:

  • – bruttós elszámolásban vagy
  • – szaldóban vagy ám szeretnéd optimálisan kihasználni a napelemrendszered termelését
  • – eleged van a fogyasztók távoli kapcsolgatásból és a termelési adatok állandó figyeléséből, hogy optimalizálj – vagy ha mindezzel sosem törődtél
  • – nincs akkud ám van napelemed és vannak szép számú nagyobb elektromos fogyasztóid (például: villanybojler, villanykazán, elektromos autó + töltő (nem a vésztöltő!), elektromos főzőlap, stb.
  • – van akkud a napelemedhez ám derült vagy nyári napokon délre gyakran már 100%-on van a töltöttsége;
  • – a rendszered nem táplál vissza, vagy bruttó elszámolással csak kb. 4–5 forintot kapsz a visszatáplált áram kilowattórájáért;
  • – villanybojlered van, vagy a melegvíz-tárolódban elektromos fűtőbetét is van (gázkazános háznál is lehet ilyen). Ha átfolyós (kombi) kazánod van tároló nélkül, nincs hová tenni a hőt, ezért ez a megoldás nálad így nem működik.

Nyisd meg a napelemes alkalmazásodat, és keress meg benne egy derült napot! Nézd meg a termelés görbéjét ott, ahol az akku elérte a 100%-ot: ha a görbe ettől kezdve ellaposodik vagy leesik – pedig a nap ugyanúgy süt, a paneleid kevesebbet adnak, mint amennyit adhatnának.

Ám ez nem hiba! Ha ugyanis nem táplálhatsz vissza a hálózatba – mert a szolgáltatód nem engedi, vagy mert a rendszert így állították / állítottad be –, az inverter ilyenkor visszafogja a paneleket: az akku ugyan tele van és a ház épp alig fogyaszt ám a felesleges, megtermelt áramodat nincs már hová tenni. 
Ez a napenergia bizony elvész, és a napelemes alkalmazás csak a tünetét mutatja: azt látod benne, mennyit termelt a napelem, azt nem, mennyit termelhetett volna…
 
Pedig a bojlered vagy az elektromos autód és még számtalan háztartási és otthon körüli eszközöd épp ilyenkor tudna vele mit kezdeni.

Nézzük a meleg víz előállítását példaként:becslésünk szerint a most elvesző napenergia egy év alatt a melegvíz előállítás működtetéshez szükséges energia (elektromos fűtőszállal) negyedét-harmadát (kb. 25–33%) fedezheti. Ennyivel kevesebb gáz vagy vásárolt áram kellhet a meleg vízhez. Napos nyári napokon az arány ennél jóval nagyobb, télen nyilván szinte semmi. Az éves aránnyal akkor számolhatsz, ha napsütéses napokon délre gyakran megtelik az akkud – kisebb napelemnél, tárolókapacitás nélkül vagy nagy nappali fogyasztásnál kevesebb jön majd ki. A becslés csak a meleg vízre vonatkozik, a fűtésre és a teljes rezsire nem. Honnan a szám?

Két sematikus görbe egy derült napon, 6 és 20 óra között: vezérlés nélkül az akku megtelése után a termelés a ház fogyasztására esik vissza, és a lehetséges termelésig hiányzó, vonalkázott sáv elvész; vezérléssel a sáv nagy részét a meleg víz, majd a klíma tölti ki
A fenti ábra sematikus, nem mért adat. Ilyen görbét keress a saját grafikonjaid között is: ha az akku megtelt, a napelem csak annyit termel, amennyit a ház éppen fogyaszt. Vezérléssel ebből elsőként a víz melegszik, és ami még marad, annak egy részét a klíma kapja – a többi így is elveszhet. Ezen szeretnénk változtatni.

A Yabune Solution egyik ügyfelének napelemes és tároló akkumulátorral ellátott családi házában építettük ki azt a Yabune Home vezérlést, amely ezt az eltárolt napenergiát előbb a meleg vízre, aztán a klímákra tereli – egy igazán nagy fogyasztó, az elektromos autó „tankolásának” optimalizált feltételével mely a felhasználás fontos feltétele volt. 

Mennyit érhet ez neked?

Egy átlagos, napi kb. 200 liter meleg vizet használó négy fős háztartásban (a szlovák kutatásban is ennyivel számoltak) 25–33% nagyjából annyi energia amennyi egy családtag éves meleg víz felhasználásához kell – csak nem egyenletesen elosztva, hanem főleg a napsütéses hónapokban.

Becslésünk szerint – a cikk írásakor (2026. október hó) érvényes egyetemes szolgáltatási árakon – a kiépítés költsége és az esetleges üzemeltetési díj nélkül – évente nagyjából ekkora költséggel járhat, attól függően mivel melegszik most a víz:

  • – gázzal, ha az éves gázfogyasztásod a kedvezményes kereten belül marad (évi 63 645 MJ, nagyjából 1729 m³): kb. 9–12 ezer forint;
  • – gázzal, ha legalább kb. 4000 MJ-lal (kb. 110 m³-rel) a keret fölött jársz: kb. 65–90 ezer forint; ha ennél kevesebbel jársz fölötte, akkor a 9–12 és a 65–90 ezer forint közötti összeg;
  • – villanybojlerrel, nappali (nem vezérelt) áramról, ha a kedvezményes kereten belül maradsz(évi 2523 kWh): kb. 27–36 ezer forint;
  • – villanybojlerrel, nappali áramról, ha legalább kb. 1000 kWh-val a keret fölött jársz: kb. 53–70 ezer forint; ha ennél kevesebbel jársz fölötte, akkor a 27–36 és az 53–70 ezer forint közötti összeg.

(Megj.: bár még csak kevés mérési adat áll rendelkezésünkre azonban az már tisztán látszik, hogy a viszonylag még naposabb szeptember közepe – október közepe közti időszakban a Yabune Home által vezérelt és energiát tároló napelem rendszerrel kb. 20-25 % -al kisebb fogyasztás mérhető a háztartás elektromos áram felhasználásában mint az ilyenkor szokásos általános időszakban. A mérés alapja egy NPP pályázaton kapható rendszer: 15 Kw napelem, 5 Kw inverterrel és 10 Kw -os tároló akkumulátorral. A háztartásban nagyobb fogyasztóként található 2 db. inverteres hűtő – fűtő klíma, HMV puffertartály 1 db. elektromos fűtőszállal, elektromos sütő és főzőlap, mosógép valamint elektromos autó (55 Kw -os akkupakkal.)

Kisebb összeg jön ki, ha a bojlered eddig is részben a napelemről vagy az akkuról ment. Vezérelt (éjszakai) áramnál is más a bekötés; amennyiben ott a kedvezményes kereten belül maradsz, kb. 17–23 ezer forint jön ki, a keret fölött viszont egyedileg kell számolni. 
Bruttó elszámolásnál a fenti összegekből le kell vonni amit most a visszatáplált áramért kapsz: évente kb. 3–5 ezer forintot. Szaldós elszámolásnál a többlet nem vész el, ott egyedileg kell el számolni. (A levezetést a „Honnan a szám?” című részben találod meg.)

Miért nem elég egy időkapcsoló beállítva déli 12 órára?

  • – Az időkapcsoló nem tudja, süt-e a nap, és tele van-e az akku. Ha nap közben és délben aznap borús az idő akkor az akku még töltődik, a bojler elvinné előle a napenergiát, a fennmaradó hiányt pedig az akkuból vagy a hálózatból pótolná. Ráadásul azt, hogy derült időben mennyi fel nem használt napenergia vész el, semmi nem mutatja – meg kell becsülni.
  • – A ház terhelése nem bír el akármennyit. Sok családi házba három fázison át érkezik az áram, és mindegyiknek megvan a maga teljesítményhatára. Ha éppen megy a főzőlap vagy a sütő plusz a mosógép és a vízforraló, egy újabb nagy fogyasztó (mondjuk az autó) leoldhatja a biztosítékot. (Erre is vannak már a piacon olyan töltők melyek ún. „okostöltők” és figyelik a ház fogyasztását – azonban ezek az eszközök bár nyilvánvalóan hasznosak az épület optimalizált vezérlését nyilván nem látják el, nem erre lettek tervezve – azonban a leoldást megakadályozhatják az autó tekintetében.)
  • – Az akku pedig nem merülhet le miatta. Ha a bojler akkor is fűt, amikor nincs többlet, az akkuból veszi ki hozzá az áramot.
Két oszlopdiagram a ház három fázisáról: kis terhelésnél az új fogyasztó a biztonsági határ alatt marad, egy nagy fogyasztó mellett már nem
Mielőtt bármit bekapcsol, a vezérlés kiszámolja, belefér-e még.

Mit lát a vezérlő, és mit látsz te a telefonon?

Egy napelemes családi ház sematikus rajza: napelem, inverter akkuval, időjárás-állomás, bojler fűtőbetéttel, klímák, biztosítékszekrény és a középen álló vezérlő a mérési és kapcsolási útvonalakkal
Minden adat egy helyre fut be, és onnan indul a kapcsolás.

A rendszer közepén egy okosotthon vezérlő áll (nálunk ez a Home Assistantra alapuló Yabune Home rendszer). A vezérlő látja, mennyit termel a napelem, mennyire van tele az akku, milyen meleg a fűtővíz a puffertartályban (ha van), milyen meleg van a szobákban, és összességében mennyire közelít a ház a fogyasztási biztosíték határhoz. (Amennyiben ezek még nincsenek mérve, ez könnyen orvosolható néhány szenzor beszerelésével – akár retrofit módon, tehát bontás nélkül.)

Ez kapcsolja be a melegvíz tartály fűtőbetétjét vagy a klímát fűtésre / hűtésre. Az inverter beállításaihoz nem nyúl, csak leolvassa az adatait.

Ugyanezt te is látod a Yabune Home felhasználói felületen és ez önmagában is hasznos: kiderül, mikor jár közel a ház a határhoz, és követheted, mennyi áramot vettél fel a hálózatból ebben a hónapban.

Home Assistant-képernyő: félkör alakú mérőkön a ház terhelése, a napelem termelése és az akku töltöttsége, a termelésmérő alatt a háznak és az akkunak jutó rész
Ezt látod a kezelőfelületen egy derült napon, délben: a ház terhelése a főbiztosíték határának 9%-a, a napelem kb. 2,1 kW-ot termel, az akku 95%-on áll és még töltődik – ilyenkor a vezérlés még nem számol elvesző napenergiával.

Honnan tudja a rendszer, hogy épp elvész a napenergia?

Nagyjából úgy, ahogy te a fenti görbéből: összeveti, mennyire süt a nap, és mennyit termel a napelem. A napsütést egy kis időjárás-állomás méri: ebből a vezérlés kiszámolja, mennyit termelhetne a napelem. Ha az akku tele és a tényleges termelés jóval kisebb ennél a különbség elvész.

A becslés csak jelzés – a döntés egy próbán múlik. A vezérlés bekapcsolja a fűtőbetétet, és figyeli az akkut. Ha az akku érezhetően merülni kezd akkor nem volt valódi többlet, és a vezérlés leállítja a fűtést. A számítás tehát tévedhet, de egy fölösleges próba legfeljebb csak kevés energiát vesz el az akkuból.

Részletek szakembereknek
  • A vezérlés csak akkor számol rejtett többlettel, ha az akku majdnem tele, már alig töltődik, a nap fent van, és erősen süt.
  • A többlet: a becsült termelés (legfeljebb az inverter névleges teljesítménye) mínusz a ház pillanatnyi fogyasztása.
  • A becsült termelés a megvilágításból és egy önhangoló együtthatóból adódik, és nem lehet több a napelemmező teljesítményénél. Az együttható lassan, folyamatosan igazodik a tényleges termeléshez – de csak akkor, amikor az akku még töltődik, vagyis az inverter biztosan nem fogja vissza a paneleket.
  • A leállítás jele: a fűtés már egy ideje fut, és az akku néhány perces átlagban érezhetően merül. Az indításról a szabad teljesítmény negyedórás átlaga dönt, mert a gyártó szerverén át érkező inverteradat percekig késik. Ha az inverter a kimeneti határán jár, a próba alatt az energia kis része a hálózatból is jöhet.

Miért a meleg víz kapja elsőként?

Mert a melegvíz tartály olyan, mint egy második akku, csak áram helyett hőt tárol: délben feltölti a nap, és a víz estére is meleg marad benne. 
Ha a víz már eleve meleg, vagy a többlet még kevés a fűtőbetéthez, a klíma kap belőle – feltéve, hogy a szobában hűvösebb vagy melegebb van a kelleténél. Ha napközben senki sincs otthon, a klíma estére kicsit előfűt vagy előhűt, így este már csak kevesebb energia kellhet. Természetesen kedvező előfeltétel ehhez a ház / épület megfelelő szigetelése, a nyílászárók, falak, padlástér, aljzat irányából, hiszen így az energia bent marad.

Három számozott lépcső: meleg víz, a szobák fűtése vagy hűtése, előfűtés és előhűtés estére; mindegyik mellett rövid magyarázat áll
Elsőbbséget a meleg víz kap, utána a szobák fűtése vagy hűtése, végül az előfűtés vagy előhűtés estére.
Részletek szakembereknek
  • Tartály: akkor indul, ha a víz néhány fokkal a beállított felső határ (például 60 °C) alatt van, és a többlet fedezi a fűtőbetét teljesítményének nagy részét. Ha a többlet bőven elég, a tartály és a klíma együtt is futhatnak.
  • Klíma: akkor indul, ha a többlet kb. 1 kW, és a szoba hőmérséklete érezhetően eltér a beállított komforthőmérséklettől. Előfűtés, előhűtés: csak napközben, ha senki sincs otthon; télen 1–2 fokkal melegebbre, nyáron kb. 1 fokkal hűvösebbre, ésszerű határok között.
  • Fűtés vagy hűtés: erről a vezérlés naponta egyszer dönt, a külső hőmérséklet 24 órás átlaga alapján. Hűvös időben fűtés, melegben hűtés; a kettő közötti átmeneti időben a klímák nem indulnak. Hogy a rendszer ne váltogasson, a fűtés és a hűtés csak kis ráhagyással érnek véget.

Mi vigyáz a házra – akkor is, ha a vezérlő lefagy?

Egy ész nélkül kapcsolgató automatika többet árt, mint használ. Ezért a vezérlő csak akkor kapcsol be valamit ha kiszámolta, hogy tartalékkal együtt már belefér a ház bekötésébe, és ha az akku majdnem tele van – hiszen arra szükség lesz még éjjeli tartaléknak vagy este az elektromos autó töltéséhez. Amennyiben tehát bármelyik fázis a határ fölé megy, vagy az akku erősen merül néhány percen belül leállítja amit bekapcsolt; ha az akku csak lassan fogy, az eszköz az indítástól számítva kb. húsz percig még megy, csak utána áll le. Ha nem jön friss adat az invertertől, a vezérlő nem indít újat, az általa bekapcsolt tartályfűtést pedig leállítja.

A kézi döntés az erősebb: amit kézzel bekapcsolsz, azt a vezérlő nem kapcsolja ki, az általad átállított klímát pedig két órára békén hagyja. Ha azt szeretnéd, hogy a tartályhoz egyáltalán ne nyúljon, a Yabune Home kezelőfelületén egy kapcsolóval letilthatod azt.Amennyiben maga a vezérlő fagy le, a tartálynál két másik védelem dolgozik tovább: a fűtőbetétet működtető okosrelé legkésőbb két óra múlva magától lekapcsol, a tartály saját termosztátja pedig a beállított hőfoknál leállítja a fűtést. A klímára nincs ilyen időzítő: ilyenkor a klíma a legutóbb beállított hőfokon megy tovább, és a távirányítóval kikapcsolhatod. A túlterhelés ellen továbbra is a biztosítékok védenek: a vezérlő a fázisok terhelését néhány perces késéssel látja, ezért a leoldást megelőzni próbálja, de a biztosítékokat nem helyettesítheti.

Három egymás alatti sáv: a vezérlő szabályai, a relé önálló lekapcsolása és a tartály saját termosztátja
Három, egymástól független védelem: a vezérlő, a relé és a tartály termosztátja.

Derült napokon viszont észreveheted, hogy a megszokottnál melegebb a víz. Ha nincs termosztatikus keverőszelep, a csapnál forrázásveszély lehet – ezt a felméréskor megnézzük.

Részletek szakembereknek
  • Határ: csak akkor indít, ha a legterheltebb fázis az új fogyasztóval együtt is a főbiztosíték névleges áramának 80%-a alatt marad; a maradék 20% tartalék. A fázisáramot a fázisteljesítményből és a feszültségből számoljuk, mert az inverter „hálózati áram” értéke sokszor csak a saját csatlakozásának áramát mutatja. A számított érték a valós áramnál kicsit kisebb lehet, ezt is a tartalék fedezi. Ha bármelyik fázis átlépi a határt, a vezérlés a saját fogyasztóit leállítja, amint ezt a néha percekkel később érkező adatokból észleli.
  • Akkuvédelem: csak majdnem teli akkunál indít; ha a töltöttség érezhetően csökken, vagy az akku nagy teljesítménnyel merül, a vezérlés leállítja a saját fogyasztóit, amint ez az adatokból látszik.
  • Elavult adat: ha az inverter vagy a tartályhőmérő adata percek óta nem frissült, a vezérlés nem indít, és az általa bekapcsolt tartályfűtést leállítja.
  • Ütemezés: hacsak nincs ok az azonnali leállásra, egy eszköz kb. húsz percig megy, és leállás után is vár egy ideig, mielőtt újraindulna. Két indítás között legalább negyedóra telik el, és egyszerre csak egy eszköz indul.
  • A fűtőbetétet nem közvetlenül a kis relé kapcsolja, hanem egy villanyszekrénybe szerelt, nagy áramra készült kapcsoló (kontaktor).
  • A fűtőbetét fogyasztását külön nem mérjük. Indítás után néhány perccel a vezérlés megnézi, nőtt-e a ház terhelése nagyjából a betét teljesítményével. Ha nem, úgy veszi, hogy a tartály termosztátja már lekapcsolt (a víz felmelegedett): kikapcsolja a fűtőbetétet, és néhány órán át nem próbálkozik.
  • A relé saját időzítője két órára van állítva; futás közben a vezérlés óránként újraindítja, ezért az időzítő csak kiesésnél vagy kézi bekapcsolásnál lép működésbe.
  • A tartály letiltása csak szoftveres, nem áramtalanítás: a fűtőbetéten végzett munka előtt a villanyszerelő a kismegszakítóval feszültségmentesíti az áramkört.

Rögtön magától kapcsolgat a vezérlés?

Nem. A melegvíz-tartálynak és a klímáknak külön-külön három állása van: „Ki”, „Csak javaslat” és „Automatikus”. Az első napokban a vezérlés csak leírja, javasolja mit kapcsolna be – így kiderül, jók-e a számításai. Utána a melegvíz tartályt kapcsoljuk automatikus módba, és csak később, egyenként a klímákat.

Két Home Assistant-kártya: a melegvíz-tartály és a klímák üzemmódválasztója, mindkettő „Csak javaslat” állásban
A telefonon külön állítható a melegvíz-tartály és a klímák üzemmódja – itt még mindkettő „Csak javaslat”.

Mit veszel észre belőle?

A működést úgy terveztük, hogy automatikus módban szinte semmit ne vegyél észre: csak annyit, hogy derült napokon délben magától elindul a klíma, és délután melegebb a víz a bojlerben / tartályban mint addig volt. Amennyiben nincs többlet, a vizet ugyanúgy a kazán vagy a bojler melegíti fel, mint eddig – legfeljebb kicsit később vagy alacsonyabb hőfokra, mert napközben helyet hagyunk a napenergiának. A vezérlés kapcsolásairól alap beállítás szerint nem kapsz értesítést – ha kíváncsi vagy rá a Yabune Home felületén megnézheted, mit kapcsolt be aznap – vagy mit kapcsolt volna be – hiszen ezek naplózásra kerülnek.

Home Assistant-kártyák: az utolsó javaslat, a mai javaslatok és a mai kapcsolások listája, a helyiségnevek és a mai kapcsolások időpontja kitakarva
Felül a korábban említett javaslat: egy délután a vezérlés bekapcsolta volna az egyik klímát fűtésre, 23 fokra. Jobbra a mai kézi kapcsolások – mindegyik után a rendszer két órára békén hagyja az adott klímát. A helyiségneveket és a mai kapcsolások időpontját kitakartuk.

Mi kell hozzá, és mi van már meg?

A fenti működéshez szükséges elemek: napelem hibrid inverterrel és energiatároló akkuval, villanybojler vagy elektromos fűtőbetétes melegvíz-tároló, és legalább egy darab hűtő – fűtő (vezérelhető) klíma.

Amit mi teszünk hozzá ehhez:

  • – egy kis vezérlő eszköz telepítése, amelyet mi állítunk be;
  • – egy külső időjárás állomás valamint szobahőmérők;
  • – egy okosrelé és egy nagy áram felvételhez készült kapcsoló (kontaktor) a villanyszekrénybe – ezeket villanyszerelő(nk) köti be;
  • – egy fogyasztásmérő amennyiben az inverter nem méri fázisonként a ház terhelését.

A kazánt vagy a bojlert úgy állítjuk be, hogy nap közben maradjon hely a napenergiának, de borús napokon – és akkor is, ha a vezérlő kiesik – legyen meleg víz. Ha a hibrid invertered adatai felhőből elérhetők (jellemzően igen, hiszen azt a telepítő cég is szokta látni karbantartás és támogatás végett) jellemzően nem kell új invertert vagy akkut venned – ezt a felméréskor személyesen is megnézzük.

Részletek szakembereknek
  • Az inverter adatainak el kell jutniuk a vezérlőbe.
  • Az okosrelé lehet például Shelly. A fűtőbetétnek saját kismegszakítóval védett áramkörön kell lennie.
  • A klímákat össze kell kötni a vezérlővel.
  • Villanybojlernél a borús napokhoz az kell, hogy a bojler a vezérléstől függetlenül is fűtsön (például időkapcsolóról).

Honnan a szám?

A cikk elején szereplő arány becslés nem mért érték: a példában szereplő családi házban a vezérlés még csak javasol így teljes, éves vagy féléves konkrétumokkal egyelőre nem tudunk szolgálni (de visszatérünk még a témával ígérjük 🙂) .

  • Szlovákia, mérés: egy kb. 2 kWp-os napelem, akku és háztartási fogyasztás nélkül, csak egy 200 literes melegvíz-tartályt fűtött. Egy év alatt annyi hőt adott, amennyi a számított melegvíz-igény kb. 44%-a (a tanulmány adataiból számolva; Matuska és Sourek, 2017).
  • Svájc, számítás: egy hatlakásos társasházban, ahol a napelem előbb a háztartást, aztán az autót, végül a vízmelegítést látja el, júliusban a meleg víz kb. 79–93%-a jöhet a napelemből, januárban semmi. A szerzők havi mérleggel dolgoztak, és ezt maguk is optimistának tartják (SPF/OST, 2024).

Mindkét kutatásban több napenergia juthatott a vízre, mint nálunk. A mi vezérlésünkben a fűtőbetét csak akkor kap áramot, ha a ház ellátása után az akku is tele van (hiszen tárolunk éjjelre is legelőször), és elég nagy a szabad teljesítmény; a tartályba pedig csak annyi hő fér, amennyit a kazán vagy a bojler beállítása meghagy. Ezért a 44%-nál mi óvatosabban, kb. 25–33%-kal számolunk. 
Kevesebb jöhet ki, ha kicsi a napelem rendszer termelése, esetleg nap közben sokat fogyaszt a ház, vagy ritkán telik meg az akku. A melegebb tartály valamivel több hőt veszít; részben ezért is számolunk óvatosan. A számok nem tartalmazzák a kiépítés költségét és az esetleges üzemeltetési díjat, a klímákkal hasznosított energiát pedig nem számoltuk bele a megtakarításba.

A forintpélda levezetése: egy négy fős háztartás vízmelegítése évente nagyjából 3000 kWh energiát igényel (a szlovák mérésben is ennyivel számoltak), családtagonként tehát kb. 750 kWh-t. Ennek a 3000 kWh-nak a negyede – harmada kb. 750–1000 kWh. Villanybojlernél ezt a kedvezményes kereten belül kb. 36 Ft/kWh-s, a keret fölött kb. 70 Ft/kWh-s, vezérelt áramnál pedig a kereten belül kb. 23 Ft/kWh-s árral szoroztuk. 

Gázfűtéses / melegítős rendszernél kb. 90%-os kazán hatásfokkal (nyilván egy jobb minőségű kazánt feltételezve) ez 3000–4000 MJ gáz; a kedvezményes kereten belül 2,9 Ft/MJ-lal, a keret fölött a piaci 22,002 Ft/MJ-lal számoltunk (ez a kedvezményes ár több mint hétszerese). 

A keret fölötti összegek csak akkor érvényesek teljes egészében, ha a megtakarítás után is a keret fölött maradsz. A bruttó elszámolásnál kieső visszatáplálási díj 750–1000 kWh-ra kb. 4,4–5,3 Ft/kWh-val számolva jön ki.

Az elektromos autó töltése

Mivel a legtöbb helyen az állami pályázatokkal megszerezhető akku (tárolóegység) van üzemben így többségében kb. 15 Kw körüli napelem kapacitással, kb. 5 Kw inverter teljesítménnyel és 10 Kw körüli akku tárolókapacitással számolhatunk.

Mivel sokan a családban második autónak vásárolnak – egyelőre – elektromos hajtásláncú járművet így az ilyen jellegű felhasználás esetében (átlagos e-autókban gondolkodva) az ideális esetben (napsütéses nap késő tavasszal – nyáron – kora ősszel) akkuban estére eltárolt 10 Kw energia elég lehet a jármű napenergiával történő üzemeltetéséhez, hiszen napközben az autó futásteljesítménye kb. 100 km alatt van (pl. agglomerációs munkába járás, gyerekek felvétele, bevásárlás, stb. – tehát kisebb utak) – és még marad éjjeli tartalék is a ház üzemeltetésére (hiszen egy akkut nem érdemes és itt sem szabad nulla százalékra meríteni minden nap ha szeretnénk a degradációt minél jobban csökkenteni).

Azok esetében akik az e-autót távolabbi munkába járásra használják elsődleges járművel és eleve nagyobb (az autóban található) akkupakkal, az eltárolt napenergia éjjel nyilván elfogy majd, és az otthontöltési költségeket fogja csökkenteni.

Amennyiben a jármű otthon tartózkodik és a napelemek is tudnak teljes kapacitáson termelni egy valóban teljes mértékben erre optimalizált és felszerelt családi ház (vagy társasház) képes lehet a szükséges mennyiségű elektromos áram igen nagy részének kitermelésére helyben az év jelentős hányadában – a maradék időben pedig a várható elektromos (rezsi)költségek csökkentésére.Ezekben az esetekben a vezérléssel mentesülünk az időt és figyelmet rabló ellenőrzéstől a termelés figyelése és a felhasználás módjainak váltogatása között, hiszen a vezérlés nálunk ezt gyorsabban és pontosabban elvégzi a háttérben.

Nyilván egy ilyen jellegű beruházást érdemes előre kiszámolni lévén a környezettudatos szempontok mellett a megtérülés várható időtartamával is számolnunk kell, valamint a frissülő e-autók terén lassan már itthon is tervezni lehet majd a VTL funkcióval szintén amely plusz tároló akkukapacitást jelenthet – mégpedig nem is keveset!

Nálad is ellaposodik a görbe?

Becslésünk szerint a most elvesző napenergia egy év alatt pl. a vízmelegítéshez szükséges energia negyedét-harmadát (kb. 25–33%) fedezheti (csak a meleg víz; nálad eltérhet). Hogy pontosan mennyit, azt a ház adatai mutatják majd meg.

A Yabunénál okosotthon-rendszereket tervezünk kivitelezünk és üzemeltetünk, és ezt a vezérlést nálad is előbb javaslatokkal indítanánk majd ha szükséges finomhangolnánk, s csak utána működhetne automatikusan. 

Ha a te fogyasztási görbéd is ellaposodik és szeretnéd a megtermelt energiát jobban kihasználni – felhasználni keress meg minket: küldj egy képernyőképet egy ilyen nap termelési görbéjéről, és írd meg, milyen típusú invertered, akkud és bojlered van – ha nem tudod, a kiviteleződ neve is segít. 
Ebből megbecsüljük nálad nagyjából mennyi napenergia vész el, és mi kellene a vezérléshez.

Örömmel várjuk jelentkezésed, szívesen segítünk – hogy az energiát Te / Ti használhassátok fel helyben, a lehető leggazdaságosabb módon! 🙂