Nyisd meg a napelemes alkalmazásodat, és keress benne egy derült napot. Nézd meg a termelés görbéjét ott, ahol az akku eléri a 100%-ot: ha a görbe ettől kezdve ellaposodik vagy leesik, pedig a nap ugyanúgy süt, a paneleid kevesebbet adnak, mint amennyit adhatnának.
Ez nem hiba. Ha nem táplálhatsz vissza a hálózatba – mert a szolgáltató nem engedi, vagy mert a rendszert így állították be –, az inverter ilyenkor visszafogja a paneleket: az akku tele, a ház épp alig fogyaszt, az áramot nincs hová tenni. Ez a napenergia elvész, és az alkalmazás csak a tünetét mutatja: azt látod benne, mennyit termelt a napelem, azt nem, mennyit termelhetett volna. Pedig a bojlered épp ilyenkor tudna vele mit kezdeni.
Becslésünk szerint a most elvesző napenergia egy év alatt a vízmelegítéshez szükséges energia negyedét-harmadát (kb. 25–33%) fedezheti. Ennyivel kevesebb gáz vagy vásárolt áram kellhet a meleg vízhez. Napos nyári napokon az arány ennél jóval nagyobb, télen szinte semmi. Az éves aránnyal akkor számolhatsz, ha napsütéses napokon délre gyakran megtelik az akkud; kisebb napelemnél vagy nagy nappali fogyasztásnál kevesebb jön ki. A becslés csak a meleg vízre vonatkozik, a fűtésre és a teljes rezsire nem. Honnan a szám?
A Yabune egyik ügyfelének napelemes, akkus házában építettük ki azt a vezérlést, amely ezt a napenergiát előbb a meleg vízre, aztán a klímákra tereli. A vezérlés egyelőre csak javasol: leírja, mit kapcsolna be, de nem nyúl semmihez. Egy délután például azt írta, hogy bekapcsolná az egyik klímát fűtésre, 23 fokra. Mért megtakarítási adatunk ezért még nincs – a fenti számot két kutatásból becsüljük, és a cikk végén megmutatjuk, hogyan.
Mennyit érhet ez neked?
Neked szól ez a cikk, ha:
- a saját alkalmazásodban is ilyen görbét látsz: az akku derült napokon délre gyakran 100%-on van;
- a rendszered nem táplál vissza, vagy bruttó elszámolással csak kb. 4–5 forintot kapsz a visszatáplált áram kilowattórájáért;
- villanybojlered van, vagy a melegvíz-tárolódban elektromos fűtőbetét is van (gázkazános háznál is lehet ilyen). Ha átfolyós (kombi) kazánod van tároló nélkül, nincs hová tenni a hőt, ezért ez a megoldás nálad így nem működik.
Egy átlagos, napi kb. 200 liter meleg vizet használó négyfős háztartásban (a szlovák kutatásban is ennyivel számoltak) a 25–33% nagyjából annyi energia, amennyi egy családtag éves meleg vizéhez kell – csak nem egyenletesen elosztva, hanem főleg a napsütéses hónapokban.
Becslésünk szerint – a cikk írásakor (2026. október) érvényes egyetemes szolgáltatási árakon, a kiépítés költsége és az esetleges üzemeltetési díj nélkül – évente nagyjából ennyit érhet, attól függően, mivel melegszik most a víz:
- gázzal, ha az éves gázfogyasztásod a kedvezményes kereten belül marad (évi 63 645 MJ, nagyjából 1729 m³): kb. 9–12 ezer forint;
- gázzal, ha legalább kb. 4000 MJ-lal (kb. 110 m³-rel) a keret fölött jársz: kb. 65–90 ezer forint; ha ennél kevesebbel jársz fölötte, akkor a 9–12 és a 65–90 ezer forint közötti összeg;
- villanybojlerrel, nappali (nem vezérelt) áramról, ha a kedvezményes kereten belül maradsz (évi 2523 kWh): kb. 27–36 ezer forint;
- villanybojlerrel, nappali áramról, ha legalább kb. 1000 kWh-val a keret fölött jársz: kb. 53–70 ezer forint; ha ennél kevesebbel jársz fölötte, akkor a 27–36 és az 53–70 ezer forint közötti összeg.
Kevesebb jön ki, ha a bojlered eddig is részben a napelemről vagy az akkuról ment. Vezérelt (éjszakai) áramnál más a bekötés; ha ott is a kedvezményes kereten belül maradsz, kb. 17–23 ezer forint jön ki, a keret fölött viszont egyedileg kell számolni. Bruttó elszámolásnál a fenti összegekből le kell vonni, amit most a visszatáplált áramért kapsz: évente kb. 3–5 ezer forintot. Szaldós elszámolásnál a többlet nem vész el, ott egyedileg kell számolni. A levezetést a Honnan a szám? részben találod.
Miért nem elég egy időkapcsoló délre?
- Az időkapcsoló nem tudja, süt-e a nap, és tele van-e az akku. Ha délben borús az idő, vagy amíg az akku még töltődik, a bojler elvinné előle a napenergiát, a hiányt pedig az akkuból vagy a hálózatból pótolná. Ráadásul azt, hogy derült időben mennyi napenergia vész el, semmi nem mutatja – meg kell becsülni.
- A ház nem bír el akármennyit. Sok családi házba három fázison érkezik az áram, és mindegyiknek megvan a maga határa. Ha épp megy a sütő, a mosógép és a vízforraló, egy újabb nagy fogyasztó leoldhatja a biztosítékot.
- Az akku nem merülhet le miatta. Ha a bojler akkor is fűt, amikor nincs többlet, az akkuból veszi hozzá az áramot.
Mit lát a vezérlő, és mit látsz te a telefonon?
A rendszer közepén egy okosotthon-vezérlő áll (nálunk ez a Home Assistant). A vezérlő látja, mennyit termel a napelem, mennyire tele az akku, milyen meleg a víz a tartályban, milyen meleg van a szobákban, és mennyire közelít a ház a biztosíték határához. Ez kapcsolja be a tartály fűtőbetétjét vagy a klímát. Az inverter beállításaihoz nem nyúl, csak leolvassa az adatait.
Ugyanezt te is látod a telefonon, és ez önmagában is hasznos: kiderül, mikor jár közel a ház a határhoz, és követheted, mennyi áramot vettél a hálózatból ebben a hónapban.
Honnan tudja a rendszer, hogy épp elvész a napenergia?
Nagyjából úgy, ahogy te a fenti görbéből: összeveti, mennyire süt a nap, és mennyit termel a napelem. A napsütést egy kis időjárás-állomás méri, és ebből a vezérlés kiszámolja, mennyit termelhetne a napelem. Ha az akku tele, és a tényleges termelés jóval kisebb ennél, a különbség elvész.
A becslés csak jelzés – a döntés egy próbán múlik. A vezérlés bekapcsolja a fűtőbetétet, és figyeli az akkut. Ha az akku érezhetően merülni kezd, nem volt valódi többlet, és a vezérlés leállítja a fűtést. A számítás tehát tévedhet, de egy fölösleges próba legfeljebb kevés energiát vesz el az akkuból.
Részletek szakembereknek
- A vezérlés csak akkor számol rejtett többlettel, ha az akku majdnem tele, már alig töltődik, a nap fent van, és erősen süt.
- A többlet: a becsült termelés (legfeljebb az inverter névleges teljesítménye) mínusz a ház pillanatnyi fogyasztása.
- A becsült termelés a megvilágításból és egy önhangoló együtthatóból adódik, és nem lehet több a napelemmező teljesítményénél. Az együttható lassan, folyamatosan igazodik a tényleges termeléshez – de csak akkor, amikor az akku még töltődik, vagyis az inverter biztosan nem fogja vissza a paneleket.
- A leállítás jele: a fűtés már egy ideje fut, és az akku néhány perces átlagban érezhetően merül. Az indításról a szabad teljesítmény negyedórás átlaga dönt, mert a gyártó szerverén át érkező inverteradat percekig késik. Ha az inverter a kimeneti határán jár, a próba alatt az energia kis része a hálózatból is jöhet.
Miért a meleg víz kapja elsőként?
Mert a melegvíz-tartály olyan, mint egy második akku, csak áram helyett hőt tárol: délben feltölti a nap, és a víz estére is meleg marad. Ha a víz már meleg, vagy a többlet még kevés a fűtőbetéthez, a klíma kap belőle – feltéve, hogy a szobában hűvösebb vagy melegebb van a kelleténél. Ha napközben senki sincs otthon, a klíma estére kicsit előfűt vagy előhűt, így este kevesebb energia kellhet.
Részletek szakembereknek
- Tartály: akkor indul, ha a víz néhány fokkal a beállított felső határ (például 60 °C) alatt van, és a többlet fedezi a fűtőbetét teljesítményének nagy részét. Ha a többlet bőven elég, a tartály és a klíma együtt is futhatnak.
- Klíma: akkor indul, ha a többlet kb. 1 kW, és a szoba hőmérséklete érezhetően eltér a beállított komforthőmérséklettől. Előfűtés, előhűtés: csak napközben, ha senki sincs otthon; télen 1–2 fokkal melegebbre, nyáron kb. 1 fokkal hűvösebbre, ésszerű határok között.
- Fűtés vagy hűtés: erről a vezérlés naponta egyszer dönt, a külső hőmérséklet 24 órás átlaga alapján. Hűvös időben fűtés, melegben hűtés; a kettő közötti átmeneti időben a klímák nem indulnak. Hogy a rendszer ne váltogasson, a fűtés és a hűtés csak kis ráhagyással érnek véget.
Mi vigyáz a házra – akkor is, ha a vezérlő lefagy?
Egy ész nélkül kapcsolgató automatika többet árt, mint használ. Ezért a vezérlő csak akkor kapcsol be valamit, ha kiszámolta, hogy tartalékkal együtt belefér a ház bekötésébe, és ha az akku majdnem tele van. Ha bármelyik fázis a határ fölé megy, vagy az akku erősen merül, néhány percen belül leállítja, amit bekapcsolt; ha az akku csak lassan fogy, az eszköz az indítástól számítva kb. húsz percig még megy, csak utána áll le. Ha nem jön friss adat az invertertől, a vezérlő nem indít újat, az általa bekapcsolt tartályfűtést pedig leállítja.
A kézi döntésed az erősebb: amit kézzel bekapcsolsz, azt a vezérlő nem kapcsolja ki, az általad átállított klímát pedig két órára békén hagyja. Ha azt szeretnéd, hogy a tartályhoz egyáltalán ne nyúljon, a telefonon egy kapcsolóval letilthatod.
Ha maga a vezérlő fagy le, a tartálynál két másik védelem dolgozik tovább: a fűtőbetétet működtető okosrelé legkésőbb két óra múlva magától lekapcsol, a tartály saját termosztátja pedig a beállított hőfoknál leállítja a fűtést. A klímára nincs ilyen időzítő: ilyenkor a klíma a legutóbb beállított hőfokon megy tovább, és a távirányítóval kikapcsolhatod. A túlterhelés ellen továbbra is a biztosítékok védenek: a vezérlő a fázisok terhelését néhány perces késéssel látja, ezért a leoldást megelőzni próbálja, de a biztosítékokat nem helyettesítheti.
Derült napokon viszont észreveheted, hogy a megszokottnál melegebb a víz. Ha nincs termosztatikus keverőszelep, a csapnál forrázásveszély lehet – ezt a felméréskor megnézzük.
Részletek szakembereknek
- Határ: csak akkor indít, ha a legterheltebb fázis az új fogyasztóval együtt is a főbiztosíték névleges áramának 80%-a alatt marad; a maradék 20% tartalék. A fázisáramot a fázisteljesítményből és a feszültségből számoljuk, mert az inverter „hálózati áram” értéke sokszor csak a saját csatlakozásának áramát mutatja. A számított érték a valós áramnál kicsit kisebb lehet, ezt is a tartalék fedezi. Ha bármelyik fázis átlépi a határt, a vezérlés a saját fogyasztóit leállítja, amint ezt a néha percekkel később érkező adatokból észleli.
- Akkuvédelem: csak majdnem teli akkunál indít; ha a töltöttség érezhetően csökken, vagy az akku nagy teljesítménnyel merül, a vezérlés leállítja a saját fogyasztóit, amint ez az adatokból látszik.
- Elavult adat: ha az inverter vagy a tartályhőmérő adata percek óta nem frissült, a vezérlés nem indít, és az általa bekapcsolt tartályfűtést leállítja.
- Ütemezés: hacsak nincs ok az azonnali leállásra, egy eszköz kb. húsz percig megy, és leállás után is vár egy ideig, mielőtt újraindulna. Két indítás között legalább negyedóra telik el, és egyszerre csak egy eszköz indul.
- A fűtőbetétet nem közvetlenül a kis relé kapcsolja, hanem egy villanyszekrénybe szerelt, nagy áramra készült kapcsoló (kontaktor).
- A fűtőbetét fogyasztását külön nem mérjük. Indítás után néhány perccel a vezérlés megnézi, nőtt-e a ház terhelése nagyjából a betét teljesítményével. Ha nem, úgy veszi, hogy a tartály termosztátja már lekapcsolt (a víz felmelegedett): kikapcsolja a fűtőbetétet, és néhány órán át nem próbálkozik.
- A relé saját időzítője két órára van állítva; futás közben a vezérlés óránként újraindítja, ezért az időzítő csak kiesésnél vagy kézi bekapcsolásnál lép működésbe.
- A tartály letiltása csak szoftveres, nem áramtalanítás: a fűtőbetéten végzett munka előtt a villanyszerelő a kismegszakítóval feszültségmentesíti az áramkört.
Rögtön magától kapcsolgat a vezérlés?
Nem. A melegvíz-tartálynak és a klímáknak külön-külön három állása van: „Ki”, „Csak javaslat” és „Automatikus”. Az első napokban a vezérlés csak leírja, mit kapcsolna be – így kiderül, jók-e a számításai. Utána a melegvíz-tartályt kapcsoljuk automatikus módba, és csak később, egyenként a klímákat.
Mit veszel észre belőle?
Úgy terveztük, hogy automatikus módban szinte semmit ne vegyél észre: csak annyit, hogy derült napokon délben magától elindul a klíma, és délután melegebb a víz a tartályban. Ha nincs többlet, a vizet ugyanúgy a kazán vagy a bojler melegíti fel, mint eddig – legfeljebb kicsit később vagy alacsonyabb hőfokra, mert napközben helyet hagyunk a napenergiának. A vezérlés kapcsolásairól nem kapsz értesítést; ha kíváncsi vagy, a telefonon megnézheted, mit kapcsolt be aznap, vagy mit kapcsolt volna be.
Mi kell hozzá, és mi van már meg?
Ami valószínűleg már megvan: napelem hibrid inverterrel és akkuval, villanybojler vagy elektromos fűtőbetétes melegvíz-tároló, és legalább egy klíma.
Amit mi teszünk hozzá:
- egy kis vezérlőgép, amelyet mi állítunk be;
- egy kis időjárás-állomás és szobahőmérők;
- egy okosrelé és egy nagy áramra készült kapcsoló (kontaktor) a villanyszekrénybe – ezeket villanyszerelő köti be;
- egy fogyasztásmérő, ha az inverter nem méri fázisonként a ház terhelését.
A kazánt vagy a bojlert úgy állítjuk be, hogy napközben maradjon hely a napenergiának, de borús napokon – és akkor is, ha a vezérlő kiesik – legyen meleg víz. Ha a hibrid invertered adatai elérhetők, jellemzően nem kell új invertert vagy akkut venned – ezt a felméréskor megnézzük.
Részletek szakembereknek
- Az inverter adatainak el kell jutniuk a vezérlőbe.
- Az okosrelé lehet például Shelly. A fűtőbetétnek saját kismegszakítóval védett áramkörön kell lennie.
- A klímákat össze kell kötni a vezérlővel.
- Villanybojlernél a borús napokhoz az kell, hogy a bojler a vezérléstől függetlenül is fűtsön (például időkapcsolóról).
Honnan a szám?
A cikk elején szereplő arány becslés, nem mért érték: ebben a házban a vezérlés még csak javasol. Két kutatás adataiból indultunk ki, de egyik sem pontosan ezt a megoldást vizsgálta:
- Szlovákia, mérés: egy kb. 2 kWp-os napelem, akku és háztartási fogyasztás nélkül, csak egy 200 literes melegvíz-tartályt fűtött. Egy év alatt annyi hőt adott, amennyi a számított melegvíz-igény kb. 44%-a (a tanulmány adataiból számolva; Matuska és Sourek, 2017).
- Svájc, számítás: egy hatlakásos társasházban, ahol a napelem előbb a háztartást, aztán az autót, végül a vízmelegítést látja el, júliusban a meleg víz kb. 79–93%-a jöhet a napelemből, januárban semmi. A szerzők havi mérleggel dolgoztak, és ezt maguk is optimistának tartják (SPF/OST, 2024).
Mindkét kutatásban több napenergia juthatott a vízre, mint nálunk. A mi vezérlésünkben a fűtőbetét csak akkor kap áramot, ha a ház ellátása után az akku is tele van, és elég nagy a szabad teljesítmény; a tartályba pedig csak annyi hő fér, amennyit a kazán vagy a bojler beállítása meghagy. Ezért a 44%-nál óvatosabban, kb. 25–33%-kal számolunk. Kevesebb jöhet ki, ha kicsi a napelem, napközben sokat fogyaszt a ház, vagy ritkán telik meg az akku. A melegebb tartály valamivel több hőt veszít; részben ezért is számolunk óvatosan. A számok nem tartalmazzák a kiépítés költségét és az esetleges üzemeltetési díjat, a klímákkal hasznosított energiát pedig nem számoltuk bele a megtakarításba.
A forintpélda levezetése: egy négyfős háztartás vízmelegítése évente nagyjából 3000 kWh energiát igényel (a szlovák mérésben is ennyivel számoltak), családtagonként tehát kb. 750 kWh-t. Ennek a 3000 kWh-nak a negyede-harmada kb. 750–1000 kWh. Villanybojlernél ezt a kedvezményes kereten belül kb. 36 Ft/kWh-s, a keret fölött kb. 70 Ft/kWh-s, vezérelt áramnál pedig a kereten belül kb. 23 Ft/kWh-s árral szoroztuk. Gáznál kb. 90%-os kazánhatásfokkal ez 3000–4000 MJ gáz; a kedvezményes kereten belül 2,9 Ft/MJ-lal, a keret fölött a piaci 22,002 Ft/MJ-lal számoltunk (ez a kedvezményes ár több mint hétszerese). A keret fölötti összegek csak akkor érvényesek teljes egészében, ha a megtakarítás után is a keret fölött maradsz. A bruttó elszámolásnál kieső visszatáplálási díj 750–1000 kWh-ra kb. 4,4–5,3 Ft/kWh-val számolva jön ki.
Nálad is ellaposodik a görbe?
Becslésünk szerint a most elvesző napenergia egy év alatt a vízmelegítéshez szükséges energia negyedét-harmadát (kb. 25–33%) fedezheti (csak a meleg víz; nálad eltérhet). Hogy pontosan mennyit, azt a ház adatai mutatják meg.
A Yabunénál okosotthon-rendszereket tervezünk, kivitelezünk és üzemeltetünk, és ezt a vezérlést nálad is előbb javaslatokkal indítanánk, csak utána automatikusan. Ha a te görbéd is ellaposodik, keress meg minket: küldj egy képernyőképet egy ilyen nap termelési görbéjéről, és írd meg, milyen invertered, akkud és bojlered van – ha nem tudod, a kivitelező neve is segít. Ebből megbecsüljük, nálad nagyjából mennyi napenergia vész el, és mi kellene a vezérléshez.