Okos fűtés-hűtés

A fűtés a legtöbb otthonban a legnagyobb energiatétel — és egyben az, amit a legritkábban szabályoznak rendesen. Az okos fűtés nem azt jelenti, hogy telefonról kapcsolod a kazánt, hanem hogy a rendszer helyiségenként tudja, mikor mennyi kell, és ehhez igazodik magától.

A Yabune Home gyártófüggetlen: nem kötelez egyetlen gyártó eszközeire. Cirkó, hőszivattyú, split klíma, elektromos infrapanel, padlófűtés vagy radiátor — a rendszerbe köthető, és attól kezdve ugyanabból a felületből kezelhető. A termosztátoknál elsősorban a magyar Computherm okos termosztátjaival dolgozunk: saját integrációval, helyben kötjük a rendszerbe, így a helyiségenkénti szabályozás a gyártó felhője nélkül is működik.

Zónás hőmérséklet — helyiségenként, nem az egész házra

A legtöbb ház egyetlen termosztátról megy: ahol az van, ott jó a hőmérséklet, máshol nem. A zónás szabályozás ezt bontja fel. Minden helyiség kap saját hőmérőt és saját menetrendet, a rendszer pedig csak oda küld hőt, ahol épp kell.

• A hálószoba éjszakára hűvösebb, reggelre felmelegszik — magától, nem ébredés után.
• A nappali csak akkor fűt, amikor valaki ott van; nyaraláskor fagyvédelmi szinten tart.
• A fürdőszoba a zuhanyzás elé időzít, nem egész nap.
• Nyitott ablaknál a fűtés leáll az adott helyiségben — ez önmagában érezhető tétel.

Padlófűtés vezérlése — ahol a legtöbbet lehet elrontani

A padlófűtés lassú: ami most bekapcsol, órák múlva érződik. Ezért az időzítés rosszul beállítva vagy alulfűt, vagy túlszalad a célon. A jól beállított padlófűtés-vezérlés előre dolgozik: a menetrendet és a külső hőmérsékletet figyelembe véve indít, nem akkor, amikor már hideg van.

• Zónánkénti szelepvezérlés az osztó-gyűjtőn, helyiségenkénti hőmérséklettel.
• Kombinált rendszereknél (padlófűtés + radiátor vagy fan-coil) a két kör összehangolva megy, nem egymás ellen.
• A hőszivattyú hatásfoka a előremenő vízhőmérsékleten múlik — érdemes mérni, nem tippelni.

Klíma és hűtés

Nyáron ugyanez a logika fordítva működik. A klíma nem fut üresen, amikor senki nincs otthon, és nem hűt ott, ahol épp nyitva az ajtó. Ha van árnyékolás, a kettő összeköthető: a redőny nappal kint tartja a hőt, így a klímának kevesebb dolga marad.

Mit érdemes tudni, mielőtt belevágsz

• Meglévő rendszer. Gyakran nem kell kazánt cserélni. Először azt nézzük meg, mi van, és hogyan lehet rá vezérlést tenni.
• Vezetékezés. A termosztátokhoz sok helyen már be van húzva a kábel; ahol nincs, ott rádiós megoldás is van, de vezetékesen stabilabb.
• Osztó-gyűjtő hozzáférés. A zónás padlófűtéshez a szelepekhez hozzá kell férni — ez dönti el, mennyi bontás kell.
• Mérés előbb, szabályozás utána. Egy-két hét mérési adat többet ér, mint a találgatás arról, melyik helyiség viszi a hőt.

Min múlik, hogy mennyit spórolsz?

Erre nem lehet egy számmal válaszolni, és aki mégis megteszi, az tippel. Négy dolgon múlik, és mind a négy házfüggő: mennyire rossz most a szabályozás (egy termosztátos ház esetén a legnagyobb a tartalék), mennyire jól szigetelt az épület, milyen a fűtési rendszer tehetetlensége, és — a legfontosabb — mennyire változó a napirend. Egy egész nap üres ház esetén a zónázás és a jelenlét-alapú menetrend sokat hoz; ha mindig otthon van valaki, kevesebbet.

Ezért kezdjük méréssel. Egy-két hét adat után látszik, melyik helyiség viszi a hőt, mikor fut feleslegesen a rendszer, és hol van valódi tartalék. Utána lehet szabályt írni — nem előtte.

Amivel dolgozunk

• Computherm — Wi-Fi-s és vezetékes okos termosztátok helyiségenként, saját Yabune-integrációval; részletek a Computherm-oldalunkon.
• Shelly — a padlófűtés osztó-gyűjtőjének szelepei és a keringtető szivattyúk kapcsolása (Shelly Pro 4PM, Plus 1), fogyasztásméréssel.
• Split klímák és hőszivattyúk — a gyártói (helyi hálózati vagy Modbus) illesztésen keresztül; a felmérésen nézzük meg, a tiéd melyik.